Kaució – hogyan ne bukjunk?

A kaució fogalma mindig némi zavart okoz, főkép amikor mi adjuk, és nem nekünk adják. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy egy vitorláshajó bérlésekor, ami alaphangon 30-40 millió forintba került, a kaució összege nem sokkal magasabb, mint egy középkategóriás bérautó esetében, akkor már csak arra kell törekedni, hogy egyben viszontlássuk ezt az összeget. Több mint 25 önálló hajóbérlésünkkor még egyszer sem fordult elő az, hogy a kauciót elvesztettük volna, vagy akár az, hogy ennek egy részét visszatartotta volna a charter cég az esetlegesen okozott károk fedezésére. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogyan tudtuk ezt elérni, és mire érdemes odafigyelni a tárgyalás során.

Háromféleképpen lehet a kauciót rendezni hajóbérléskor, először nézzük meg melyiknek mi az előnye/hátránya:

  1. Kaució biztosítás: a legkevesebb fejfájással ez jár. Ez egy hétre kb 100-300 EUR összeg, ami fedezi a biztosítási önrészt egy esetleges okozott kár esetén. Viszont ez a pénz nem jár vissza akkor sem, ha a hajót sértetlenül, incidens nélkül hozzuk vissza. Ha még kezdő, és bizonytalan a hajó kezelésében, ezzel a megoldással jár a legjobban. Hátránya, hogy néhány napos vitorlázásra (rövid charter) ezt az opciót nem lehet igénybe venni.
  2. Kaució kifizetése hitelkártyával, bankkártyával. Ez gyakorlatilag megegyezik azzal a módszerrel, amit autóbérlő cégek alkalmaznak, az összeget a számlánkon zárolják, és amennyiben a hajó sértetlenül visszakerül a bázisra, akkor a zárolást azonnal feloldják. Ez nagyon jól hangzik, de a gyakorlatban a zárolást még minimum 15 napig fenntartja a bank, nem ritka, hogy 30 napig nem tudunk hozzáférni a pénzünkhöz.
  3. Kaució kifizetése készpénzben, EUR-ban. Mi ezt preferáljuk, a legkényelmesebb módszer, amikor visszavisszük a hajót és ha a check out-kor mindent rendben találnak, azonnal visszakapjuk a pénzünket.

A kaució összege 1000 EUR-tól kb. 3500 EUR-ig terjed, a hajó méretétől, évjáratától függően. Az átlagos összeg 1500 EUR.

A hajóátvételnél azért kell kiemelt figyelmet fordítani minden részletre, mert előfordulhat, hogy visszaadáskor olyan dolgok derülnek ki, amikért esetleg nem is mi vagyunk a felelősek, hanem valamelyik előző csapat okozta, csak éppen senki nem vette észre – eddig. Nekünk pedig nem volt szerencsénk. Ilyen egyszerű.

Mi ezen a képzeletbeli listán megyünk végig minden egyes hajóátvételkor, egyes tételek – akármilyen meglepőek – de a gyakorlat alapján kerültek fel rá. Nincs annál rosszabb, amikor egy meseszerű öböl közepén, reggeli készítéskor derül ki, hogy üres gázpalackokkal indultunk!

  1. Hajó külseje – áthajolva a korláton ellenőrizzük le a hajó külsejét, keressünk esetleges nagyobb külsérelmi nyomokat, és ha találunk, vezessük be őket az átvételi jegyzőkönyvbe.
  2. Pufferek száma.
  3. Hajó korlátának állapota, hiányzó huzalok, benyomódások a fémen.
  4. Cockpit felszerelés (a kinti padok alatt található általában): csáklya, lapátok a disznóhoz, pótkötelek, vödör, súrolókefe, üzemanyag a külmotorhoz, segédhorgony.
  5. Műszerek – még a kikötőben ellenőrizzük le egyenként az összes műszer működését. Próbáljuk ki a robotpilótát és az orrsugár kormányt – amennyiben van.
  6. Motor – indítsuk be a motort, vizsgáljuk meg az üzemanyag szint jelző mutatót – gyakran teli tanknál a mutató nem a maximumon áll. Ha ilyet látunk, egyeztessünk azzal, akitől a hajót átvesszük.
  7. Gázpalack – a hajó hátsó részében található, gyakran a hátsó pad alatt. Kettő szokott lenni, mindkettő tele – rázzuk meg őket és ha túl könnyű, reklamáljunk!
  8. Vitorlák – húzzuk ki a fővitorlát és az orrvitorlát, ellenőrizzük épségüket, keressünk repedéseket, szakadásokat – ha ezt nem vesszük észre időben utána már késő lesz – senki nem fogja elhinni, hogy nem mi okoztuk a hibát, mivel egy nagyobb széllökés könnyen tovább szakíthatja a már eleve sérült vitorlát!
  9. Horgony – ellenőrizzük a motoros csörlő működését, kérdezzük meg hol van a biztosíték ha baj van!
  10. WC-k – ellenőrizzünk minden egyes WC-t, pumpáljuk ki a vizet, ellenőrizzük a szabad átfolyást.
  11. Műszertábla és kapcsolók.
  12. Kabinok állapota, ablakok működése, ágynemű megléte.
  13. Mentőmellények és biztonsági hevederek! Pont annyi kell, hogy legyen belőlük, ahány ember a hajón tartózkodik!
  14. VHF rádió működése.
  15. Mentőláda, fáklyák, biztonsági jelzőrendszerek, távcső, szerszámkészlet.
  16. Konyhai felszerelés, evőeszközök, lábosok, tányérok.

Itt most csak az apróbb problémákkal, sérülésekkel, elvesztésekkel foglalkozunk. Arról, hogy mit kell csinálni egy esetleges komolyabb sérülés, havária esetén, és hogyan lehet ezeket elkerülni külön írásban foglalkozunk.

Tekintsük át először melyek azok a problémák, amiket szinte lehetetlen megoldani, nagyon hamar kiderülnek és biztos, hogy levonással jár a kaucióból:

  • elvesztett puffer – darabja kb 100-150 EUR, a nagyobbak drágábbak is lehetnek.
  • elvesztett csörlőkar – főbenjáró bűn, 400 EUR is lehet.
  • elvesztett ülőke párna a külső cockpitból – határ a csillagos ég, rendkívül érzékenyek rá.
  • elvesztett csáklya, külső motor, csónak (disznó) – ezeket egyszerűen ne veszítsék el. Nagyon költséges szórakozás.
  • eldugult WC – akármit is mondunk, nem fognak nekünk hinni, és ha mélyen magunkba nézünk, mi sem hinnénk el, hogy nem valaki a legénység közül dobott zsebkendőt a WC-be. A duguláselhárítás díja 100-150 EUR.

És amikről érdemes tárgyalni, amennyiben felmerülnek:

  • apróbb külsérelmi nyomok a hajótesten – minden hajón előfordulnak, ha tudjuk, hogy nem mi okoztuk őket, és előzetesen nem vettük észre, ragaszkodjunk az igazunkhoz
  • elszakadt kötél – ha vis major esetben történt (vihar, kikötés rossz időben) magyarázzuk el az esetet, jelezzük, hogy a hajót mentettük, általában belátóak
  • egy-két törött tányér, pohár – senki nem fogja észrevenni, viszont értékelni fogják ha szólunk, hogy a következő csapat számára pótolni tudják
  • ha olyan sérülés történik a hajón amit mások okoznak nekünk (kikötés/beállás közben nekünk jönnek, meghúzzák a hajó oldalát, a horgonyukat végighúzzák a hajónkon) ezt azonnal próbáljuk meg a helyszínen rendezni a kérdéses másik hajóval, valamint haladéktalanul értesítsük a charter céget
  • ha tudja, hogy a hajózás ideje alatt a hajó tőkesúlya, kormánylapátja nem ért le sehol, semminek nem ment neki, de a búvár mégis talál valamilyen sérülést rajta, ne fogadjuk el a véleményét azonnal. Próbáljuk meg elmagyarázni, hogy sehol nem veszélyeztettük a hajót, és nem mentünk olyan helyre ahol túl kicsi a mélység. Ha nem hiszik el, kérjük ki a hajó útvonalát – a legtöbb hajón GPS rögzítő van, ami a teljes utunkat rögzíti, így általában bizonyíthatjuk az igazunkat.

Minden esetben igaz, hogy a másik oldalon is emberek állnak. A charter cégek embereinek nem érdeke minket direkt átverni, hiszen akkor biztosak lehetnek abban, hogy többet nem vesszük igénybe a szolgáltatásaikat. Legyünk kedvesek de határozottak – ugyanúgy nem rossz ötlet valamilyen apróbb ajándékkal – ami lehet akár egy üveg bor is –  meglepni a helyieket, hogy a jó viszonyt már kezdetben kialakítsuk. Nagy valószínűséggel ugyanaz a személy fogja végezni a check-out-ot aki a hajót átadta nekünk, és telefonon rá számíthatunk a teljes utunk során, amennyiben problémába ütközünk.